A homlokzati szigetelés – köznyelvre lefordítva - a falak szigetelését jelenti. Nem biztos, hogy egy csapásra minden problémánkat megoldja (fűtés-hűtés költsége, párásodás, penészedés), de a legnagyobb energiamegtakarítást vélhetően ezzel érhetjük el az épületszerkezeti beavatkozások között. A legnagyobb hőmennyiség, 35% a falakon szökik meg. (Ez az érték a födémnél 30% körüli, az ajtókon, ablakokon 25%, míg a padlón és a lábazaton keresztül átlagosan az elvesztett energia 10%-a távozik el.) Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, persze érdemes a házunk teljes energiaveszteségét felmérni. Ebben szakembereink tudnak segíteni, az Újház-Piramis egyedülálló szolgáltatásában műszeres vizsgálat és energetikai kiértékelés alapján tudunk tanácsot és segítséget adni, segítünk a megfelelő szigetelésrendszer kiválasztásában, és ha kell, kivitelezőt is ajánlunk.
Mivel szigeteljünk?
Akár födémet, lábazatot vagy falat szigetelünk, többé-kevésbé ugyanazok az anyagfajták jöhetnek szóba, a kialakításuk térhet el valamennyire attól függően, mennyire igénybe vett, milyen elhelyezkedésű felületről van szó. A mechanikai tulajdonságok, és persze a hőszigetelő képesség mellett nagyon fontos, hogy a nedvességgel, párával szemben hogyan viselkednek ezek a termékek. Természetesen a kiválasztáskor fontos szempont az ár, a beépítési technológia is.
A legelterjedtebb, talán a legkönnyebben kezelhető a polisztirol két formája, az expandált és az extrudált, Népszerű nevén hungarocell vagy nikecell. (Ez annyira népszerű, közismert anyagfajta, hogy már tájnyelvi elnevezése is van, az ország egyes részein iporkának hívják.)
Kedvező árához jó mechanikai tulajdonságok társulnak, könnyen vágható és formálható.
Az expandált polisztirol (EPS) lapokat 10-15 cm vastagságig gyártják. Csomagolásra, hézagkitöltésre vékonyabb, akár 0,5, - 1-2 cm vastag lapokat is használnak. Fontos adatuk a méret mellett a nyomószilárdság. Nem kell megtanulni a tényleges értékeket, a kereskedelemben kapható termékeket különböző színekkel jelölik, amik elárulják, hova használhatjuk fel őket. A legkisebb mechanikai ellenállást a kék csíkkal jelölt (EPS30) anyag fejti ki, ott használható, ahol nem kap terhelést: álmennyezetekhez, párnafák közé, nem járható födémszigeteléshez, dilatációs rések kitöltésére.
- A homlokzati szigeteléshez a piros csíkkal jelölt (EPS H80) használható.
- A sárga színnel jelölt EPS 100 típus felhasználható járható födémszigetelésekhez, homlokzatokhoz, padlókhoz, betonaljzatok alá.
- Az EPS 150 és EPS200 polisztirol (egy, illetve dupla fekete csíkkal jelölve) már ipari padlók alá, lapostetőkre, járművek által használt felületekre is alkalmas.
- A hungarocell/nikecell lapok másik fajtája, az extrudált polisztirol (XPS). Szilárdabb, tömörebb, a nedvességnek is jobban ellenáll. A kőműves zsargonban lábazati hungarocellként is ismert anyag. Lábazatok mellett padlószigetelésre (akár garázsokban) is gyakran alkalmazzák. Drágább az EPS-nél.
- A polisztirol lapok kevés nedvességet vesznek fel, de a páraáteresztő képességük is korlátozott. E miatt nedves helyeken is használhatók, ahol viszont fontos a falak szellőzése – például régi épületeknél, ahol a falak vízszigetelése már elöregedett, vagy párás helyiségek külső szigetelésénél nem biztos, hogy a legjobb megoldást jelentik. Szerencsére erre is született már megoldás.
Páraáteresztő hungarocell/EPS rendszerek
A régi, vegyes szerkezetű, vagy akár vályogfalakhoz kifejlesztett „open” EPS rendszerek ugyanolyan páraátbocsátó képességgel rendelkeznek, mint a téglafalak. Ha ilyent alkalmazunk, nagyon fontos, hogy a rendszerhez tartozó lélegző ragasztó-glettelő anyagot és vakoló-színező anyagot használjuk!
Grafitos hungarocell (EPS, XPS)
Mind a homlokzati, mind a lábazati hungarocell létezik grafitos kivitelben is. Ennek a lényege, hogy a szigetelő lapok anyagához grafitot kevernek. Így 25-30 százalékkal jobb hőszigetelési érték érhető el – igaz, hogy hasonló arányban emelkedik a termékek ára is. Ahol takarékoskodni kell az anyagvasagsággal, mindenképpen érdemes ezt a megoldást választani.
Kőzetgyapot, üveggyapot
Hasonló anyagok, java részt természetes összetevőket tartalmaznak. Hevítéssel az üveget vagy bazaltkövet szálakra bontják. Valamennyi műgyanta adagolással víztaszítóvá teszik, illetve az adalékanyag biztosítja azt is, hogy nem csomósodnak össze, vattapaplan-szerű tekercsek vagy táblák formájában biztosítják a páraáteresztő szigetelést.
Az üveggyapot nem lépésálló, kőzetgyapotból viszont készülnek járófelületek borítására is alkalmas táblák. Homlokzati szigetelésre is inkább a kőzetgyapot alkalmazható, masszívabb táblái kevésbé deformálódnak, jobban ellenállnak az időjárásnak.
Külső vagy belső szigetelés?
Az épületenergetikával foglalkozó szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy mindig kívülről szigeteljük a falakat. Ennek az az oka, hogy belső szigetelésnél a falak könnyebben áthűlnek, fagyásnak, páraképződésnek jobban ki vannak téve. Ez hosszú távon a károsodásukat okozhatja. Csak akkor alkalmazzák, ha kívülről semmiképpen nem oldható meg a szigetelő réteg rögzítése. Ahol például vízvezetékek futnak a falban, a fagyásveszély miatt kiemelten kockázatos megoldás.
A kinti hideg, és a lakásban lévő melegebb levegő nyomáskülönbsége miatt a belső térben lévő pára kifelé igyekszik a falakon keresztül. Belső szigetelésnél ez a nedvesség a kívülről lehűlő falban akár meg is fagyhat. Ezt elkerülendő, belső szigetelésnél javasolt a párazáró réteg (fólia, belül párazáró vakolat) alkalmazása.
Alapfal, vakolat
A homlokzati szigetelés takar, de nem szünteti meg az alap falazat hibáit. Vizesedés, rosszul tapadó vakolat esetében ajánlatos utánajárni, mi okozza ezeket, és megszüntetni a kiváltó okokat. Ezzel elkerülhetjük, hogy később már a felvitt, színezett szigetelő réteg károsodjon, vagy éppen sok macerával járó bontás árán tudjuk csak megszüntetni a bajt!
