Kívülről nézve egy építkezést az első nagyon látványos történés a falak felhúzása. Egy jól szervezett kivitelezői gárda munkája mellett szinte napok alatt „kinő a földből” az épület. Elkülönül, formát kap az a tér, ami majd a ház lesz.

Valójában persze hiába a kétségkívül lenyűgöző haladás, a kevésbé látványos munkálatok – épületgépészet, belsőépítészet – ugyanúgy meghatározó elemei egy otthon létrejöttének. És persze időben, pénzben is hasonló hangsúllyal bírnak.

Ezzel együtt a falak

• kulcsfontosságú, alapvető szerkezeti elemek,

• szigetelnek, terhet hordanak,

• határolják, meghatározzák a teret és a térszerkezetet.

A fal valóban mágikus eleme az építészetnek, gondoljunk csak Kőműves Kelemen balladájára, vagy a Róma épülő falait kigúnyoló Remus erőszakos halálára.

„A városfalak építésekor Romulus felhatalmazta egyik katonáját, Celert, hogy rögtön ölje meg azt, aki becsméreli az akkor még igen alacsony falakat. Remus azonban erről a parancsról nem tudott és gúnyos szavakkal illette a falacskát, erre a katona ásójával nyomban megölte őt.” forrás: wikipedia.org)

Gyakorlatiasabban megközelítve, mielőtt eldöntjük, mit és hogyan építünk, jó, ha tisztázunk néhány alapvető tudnivalót.

Fajták

Az elhelyezkedésük szerint külső és belső falakról beszélünk, vagyis az épület és a külső tér között, és a belső térben épített falakat megkülönböztetjük. A külső falak szinte mindig teherhordó falak, a belső falak lehetnek teherhordó és nem teherhordó falak (válaszfalak).

Annak, hogy egy belső fal teherhordó vagy csak válaszfal, az átépítéseknél, felújításoknál van óriási szerepe. Ha egy teherhordó falat bontunk meg, vagy távolítunk el, talán mondani sem kell, nagy kockázatot vállalunk. Szakszerűen tervezett és kivitelezett áthidalásokkal ugyan lehet jó megoldásokat találni, de ezeket az átalakításokat soha ne kezdjük el laikus módon!

Felkészült szakember, lehetőleg statikus véleményét kérjük ki minden belső falmódosítás előtt!

Extrém esetben kis túlzással ránk dőlhet a ház. De még ha látszólag minden jól is sikerült, egy szakszerűtlen bontás vagy áthidalás olyan hosszú távú változást idézhet elő egy épület statikájában, ami később repedéseket, de akár beomlást is okozhat!

A külső falaknak a tartó (teherhordó) funkció mellett a hőszigetelésben is jelentős a szerepük. Itt meg is kell különböztetnünk két eltérő kialakítást. Az egyiknél – a régi épületek alapvetően így készültek – egyrétegű falak vannak, ahol a tégla (fa, kő, stb) fal a vakolattal együtt a tartó és a hőszigetelő szerepet is ellátja. Illetve beszélhetünk kétrétegű falszerkezetről, ahol a fal a kívülről hozzáerősített hőszigetelő réteggel együtt „dolgozik”. Értelemszerűen a belső a tartó-teherhordó réteg, a külső pedig szigetel.

Attól függően, hogy az épületben hol helyezkednek el, lehetnek felmenő falak, pincefalak, lábazati falak – a modern építőanyag-ipar gyakran ezekre a funkciókra eltérő anyagú, kialakítású, méretű falazóelemeket kínál.

A falak anyagai, építőelemek

Szinte a múlt század közepéig, legalábbis az építkezések többségénél, elég kézenfekvő volt, hogy a fal miből készül. Abból, ami a környéken könnyen elérhető. Erdős területeken fából, ahol volt, kőből, agyagos vidéken égetett téglából építkeztek. De zavarosabb időkben a falvak lakossága nem volt rest a félig lerombolt várak köveit, elhagyott kastélyok messziről hozatott tégláit sem széthordani, ha házat kellett építeni.

Az ipari technológiák elterjedésével aztán, ahogy más területeken is, az építészetben is megváltozott a helyzet. Szinte ugyanazok az anyagok érhetők el mindenütt, a szűkebb környezetünk adottságaitól, nyersanyag-gazdagságától függetlenül.

Téglafalak (égetett kerámia falak)

Az égetett kerámia mindenki által jól ismert falazóanyag. A régi tömör téglák korlátozott hőszigetelő képességgel rendelkeztek, nem véletlen, hogy akár 50-80 cm vastag falakat is raktak belőlük. A tömörtégla falak építése e mellett nem volt nagyon „haladós” munka, időigényes volt velük az építés. A ma kapható téglák cellás szerkezetűek, külön hőszigetelő réteg nélkül is építhető belőlük határoló fal is. könnyebbek, nagyobbak az elődeiknél. Ezen túl viszont megtartották tömör elődeik előnyös tulajdonságait, jó a páraáteresztő képességük, egészséges klímát biztosítanak. Méret- és formaválasztékuk széles, külső és belső falakhoz egyaránt találni jó tégla építőanyagot.

Az Okos téglával gondoskodsz a jövőről is

Az okos téglák egy egészen forradalmi ötlet jeles képviselői. A hőszigetelő anyag – amit rendes esetben a falazaton kívülre teszünk – itt a tégla rácsszerkezetében található – téglánként 21 cm-es vastagságban. Így egy kiváló hőszigetelési képességű falazóanyag keletkezik, melynek helyes felhasználása mellett akár a külső hőszigetelés is feleslegessé válik. Ez a tégla típus elmozdulás a passzív ház irányába és rendszer szinten teljesen más építést jelent. Gyorsabbá válnak a falazási munkálatok és kevésbé köztudott, de ha a falazat építésének költségeit egyben nézzük, még kedvezőbb is mint a klasszikus „30-as tégla” társai.

Az Ytong, vagyis a pórusbeton

A népnyelv a legismertebb gyártó nyomán Ytong-nak hívja. Természetes anyagok felhasználásával előállított falazóelem. Leginkább egy habhoz hasonlítható, csak jóval szilárdabb. A benne található sok apró légbuboréknak köszönhetően kicsi a súlya, és kiváló a hőszigetelő képessége. Egyedülálló előnye, hogy nagyon jól formálható, fűrészelhető, faragható. Így különleges építészeti-belsőépítészeti megoldások kialakításához kézenfekvő választás. Vastag vakolatot sem igényel, valójában egy glettréteg felhordása után festhető. Külső falakhoz (hőszigetelés nélkül), belső teherhordó- és válaszfalakhoz egyaránt gyártanak ilyen blokkokat, de épületgépészeti elemek takarásához előfalazó lapok is elérhetők.  

Beton, mint falazóanyag

A betonra a mérsékelt hőszigetelő képessége miatt kevesen gondolnak úgy, mint falazóanyagra. De a jó alakíthatósága, nagy terhelhetősége, egyszerű és gyors beépíthetősége miatt vannak olyan területek, ahol a legjobb megoldást az előre gyártott betonelemek jelentik.

Térelhatároló falszerkezetekhez, nagy terheléshez (például tartóoszlopok), pincefalakhoz, víztározókhoz, derítőkhöz, kerítésfalakhoz, lábazati falakhoz széles körűen felhasználhatók az egységes méretrendszer alapján gyártott elemek.

Bár a hőszigetelése nem vetekszik a tégla vagy pórusbeton falazóelemekével, szigetelést hordozó és szigetelést takaró falakhoz gyakran alkalmazzák.

A tégla kiválasztásában is örömmel leszünk a segítségedre, érdemes személyesen telephelyeinken megnézni a mintadarabokat és a legjobb műszaki paraméterek alapján döntesz, egyből kérdezhetsz is.