Tavaly a rossz külső gazdasági környezet miatt zsugorodott a magyar építőipar, az építőanyagok forgalma a 2022-höz képest 23 százalékkal csökkent. Mostanra azonban az infláció a jegybanki célsávba olvadt, az építőanyag árak egy év alatt átlagosan 6 százalékkal mérséklődtek, a kamatok esnek, és megjelent a CSOK+ is. Adottak tehát a feltételek a kilábaláshoz, de az Újház Piramis Építőház kutatása szerint a lakásépítés felfutásához még több feltételnek teljesülnie kell.
2023-ban 9,2 százalékkal kevesebb lakást adtak át Magyarországon, mint egy évvel korábban, és a tavaly kiadott építési engedélyek alapján idén sem várható érdemi javulás. Ugyanakkor az Újház Piramis Építőház Kft. lakossági ügyfélkörében végzett 1200 fős kutatás szerint sok magyar család máris építkezne, és a munkát tervezők több mint fele már az idén kivitelezőket szerződtetne a munkákhoz.
A felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 80 százaléka tervez idén kisebb nagyobb építési munkákat, 56 százalékuk olyan volumenűt, amihez mesterek bevonása is szükséges. A szakembert igénylő feladatot tervezők 44 százaléka már az első félévben, többségük csak a másodikban képzeli el a kivitelezést. „Ez az érdeklődés a külső körülmények javulásának köszönhető. Az infláció a jegybanki célsávba olvadt, az építőanyag árak a mélyponton vannak, a kamatok esnek és megjelent a CSOK+ is, mégis vannak hátráltató tényezők – mondja Juhász Attila az Újház Piramis Építőház tulajdonos ügyvezetője, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke.
Juhász Attila szerint az egyik probléma a kivárás.
A lakosság egy átfogóbb, nemcsak a gyereket vállalókra kiterjedő építési, felújítási, vagy energiahatékonysági támogatásra vár. A támogatás Magyarországon mindig erős ösztönző, ez jól látható az adatokból is: ahogy bejelentették a CSOK+-t tavaly ősszel, azonnal megnőtt a kiadott építési engedélyek és építkezés bejelentések száma, egyetlen negyedév leforgása alatt 4000-ről 6600-ra. A Piramis korábbi kutatási is azt mutatták, hogy már egy 2-5 milliós plafonnal rendelkező 50 százalékos építési/felújítási támogatás is rendkívüli érdeklődésre tartana számot.
A Piramis friss felmérése szerint a másik probléma, hogy a magyar építőipari szakemberek általános megítélését sok esetben bizalmatlanság lengi körül. A várható nehézségeket taglaló kérdésre több válasz is adható volt, az 1200 válaszadó pedig összesen majdnem 4000, azaz fejenként átlagosan több mint 3 problémát jelölt meg a kivitelezőkkel kapcsolatban. Ezek között vezettek a vállalási határidők túllépése, a rejtett költségek, de 3. legtöbbször említett probléma (eltűnik a szakember, és vissza sem hív) is a válaszadók kétharmadánál (812) jelentkezett.
"Tanulságos az is, hogy a megrendelők milyen módon keresik az információt a megfelelő kivitelezőt” – mondja Juhász Attila. A legtöbb válaszadó ismerősök ajánlásával választ jó szakembereket (1144 fő), de nagyon sokan vannak, akik az építőanyag kereskedésekben (826 fő, azaz közel 70 százalék), vagy az építőanyag gyártói véleményben (607 fő, a válaszadók fele) bíznak, és a válaszadók harmada (418 fő) használja az internetes szaki közvetítőket. „Ezt az eredményt visszaigazolják a saját tapasztalataink is, hiszen naponta több alkalommal keresnek a kereskedésünkben megbízható kivitelezőt, az ajánlás rendkívül fontos az ügyfelek számára” – nyilatkozta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok szerint választasz építőipari szakembert, első helyen a referenciát és ajánlásokat említették a válaszadók, és csak második helyen a munkadíjak mértékét. Juhász Attila szerint ez is visszaigazolja, hogy a megrendelőknek ugyan fontos szempont a döntésüknél a munkadíj mértéke, ám ennél is előbbre sorolják a megbízhatóságot.
A válaszokban gyakran említették még meg a garanciavállalást, az árajánlatok átláthatóságát, valamint a személyes benyomást és a szimpátiát, ezekre mind oda kell figyelnie azoknak, akik a fellendülő piacon megbízásokat akarnak elnyerni – mondja a Piramis igazgatója.
A potenciális megrendelőket ugyanakkor kevésbé érdeklik a direkt reklámok, a közösségi médiában, újsághirdetésben, vagy közterületen elhelyezett hirdetések, ezek alapján a válaszadók kevesebb, mint 10 százaléka dönt a kivitelezőről.
Ez is azt jelenti, hogy az építtetőket nem az érdekli, amit a kivitelezők magukról állítanak, hanem az, amit a korábbi megrendelőik mondanak róluk – véli Juhász Attila.
