Tél vége felé járva, kemény fagyok után mindenki számára egyértelmű, hogy a hőszigetelés fontos kérdés a ház téli fűtése során. Akár építésről, akár otthonfelújításról legyen szó, a hőszigetelésen nem lehet és nem is érdemes takarékoskodni.
Bárhol tájékozódunk a hőszigeteléssel kapcsolatban, a szakértőktől rendszerint azt a választ kapjuk, hogy ha egy mód van rá, elsősorban külső megoldással biztosítsuk a házunk téli energiaveszteségének csökkentését, mivel a külső hőszigetelés „kihasználja” a ház falának hőtartó képességét, és tárolja a fűtés melegét. Másrészt a belső hőszigetelés alkalmazásakor, különösen, ha nem szakszerűen történik, megjelenhet a pára, a nedvesség, ennek nyomán pedig a penész.
Abban az esetben, ha műemlékvédelem alatt álló házban lakunk, ahol az épület külsejét érintő építési, módosítási munkálatokat nem engedélyezik, vagy egész egyszerűen kivitelezhetetlen a ház külső burkolatának megváltoztatása, nincsen lehetőségünk külső hőszigetelés alkalmazására.
Ugyancsak megköti a kezünket, ha olyan társasházban élünk, ahol csupán a többi lakóval összefogva lehetne megoldani a teljes ház külső hőszigetelését, vagy az ingatlan egyéb paraméterei – például formája – miatt nem oldható meg a külső hőszigetelés vagy nincsen hozzá elegendő hely. Ilyenkor egyedül a belső hőszigetelés jöhet szóba.
Amikor a külső szigetelés hely hiányában, technikai vagy építészeti okok miatt nem megoldható, és belső hőszigetelést tervezünk, érdemes pár szempontot végiggondolni.
A hideg és meleg falak (homlokzat és födém vagy külső terasz födémlemezének homlokzathoz csatlakozása stb.) találkozásánál hőhidak alakulhatnak ki, és ezzel is sok meleget veszíthet az otthonunk. Ennek tökéletes megoldása csak a födém megbontásával lehetséges, a negatív hatások csökkenthetőek a belső szigetelés tökéletes illesztésével, az illesztések hőszigetelő ragasztóval történő kitöltésével, szigetelő ékek és egyéb „szakmai trükkök” alkalmazásával.
A kinti hideg és a benti meleg levegő nyomáskülönbsége miatt a lakás belsejében keletkező pára kifelé igyekszik és ha a belső vakolat páraáteresztő képessége jó, a nedvesség behatol a fal belsejébe, ott akár meg is fagyhat, károsítva azt. A szigetelőanyag – tulajdonságaitól függően többé vagy kevésbé – magába szívhatja a nedvességet, ami rontja a szigetelőképességét vagy akár tönkre is teheti azt. A nedvesség által potenciálisan okozható károkat párazáró réteg alkalmazásával előzhetjük meg.
Ha a homlokzati falak belülről kerülnek szigetelésre, teljes mértékben ki lesznek téve a külső hőmérséklet hatásainak, mivel a szigetelőréteg elvágja őket a benti meleg levegőtől. Ha a falban vízvezetékek futnak, számolnunk kell azzal, hogy elfagyhatnak, esetleg gondolnunk kell ezek alternatív módon való szigetelésére.
A belső hőszigetelést gyakran készítik táblás szigetelőanyagokkal, például zárt cellás XPS-lapokkal, de a páratechnikai problémák miatt a szakemberek inkább javasolják a szálas szigetelőanyagokat, mint amilyen a kőzetgyapot, az üveggyapot vagy a kőzetgyapot gipszkartonnal esetleg parafával kombinálva.
Beltéri szigetelésre különösen alkalmas a Multipor ásványi hőszigetelő lap. Az ásványőrleményből készülő, tömör, ugyanakkor kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező termék páraáteresztő képessége jó, ugyanakkor vízüveggel impregnálják, így teljesen víztaszítóak lesznek. E tulajdonságai révén párazáró réteg nélkül is alkalmas a beltéri szigetelés párásodási problémáinak megelőzésére.
Amennyiben sikerült döntened, vagy még további útmutatásra van szükséged, keresd értékesítői kollágáinkat: Kapcsolat - Piramis Építőház Kft. (piramisepitohaz.hu)
