Az óév régen nem látott visszaesést hozott a magyar lakáspiacon, de minden adott ahhoz, hogy az újév második felében megtörténjen a fordulat, és növekedésnek induljon a megkezdett lakásépítések száma. Nemcsak a CSOK+ miatt van ez így, de a piaci kamatok is kezdenek támogató szintre csökkenni, az építőanyagárak mélyponton vannak, és kivitelezőt is könnyebb most találni, mint a fellendülés éveiben.
A Portfólió szakértőinek becslése szerint 2023-ban megfeleződött a kiadott lakásépítési hitelek értéke (570 milliárd forintra) és 17 ezerre esett vissza az átadott új lakások száma. „Az építőipar hagyományosan nagy tehetetlensége miatt 2024-re az átadások számának további csökkenése várható, de azt feltételezzük, hogy a második félévben már emelkedni fog az induló lakásépítések és -felújítások száma” – véli Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház építőanyag kereskedelmi hálózat igazgatóságának elnöke.
A kedvező tendenciák közül a legfontosabb az infláció, és vele a kamatok csökkenése. Az elemzői várakozások szerint a jegybanki alapkamat év végére 6 százalék körüli szintig csökkenhet, így a piaci jelzáloghitel kamatok 7 százalék alá mérséklődhetnek. „Ne feledjük, hogy a CSOK+ kamata 3 százalék, a törlesztést pedig további kedvezményekkel támogatja az állam. A piaci hitelek a kedvezményes konstrukciókkal együtt már olyan hitelkombinációt biztosíthat az építtetőnek, aminek törlesztése a reáljövedelem várható növekedése mellett ismét vállalhatóvá válik” – mondja Juhász Attila.
A CSOK+ a gyerekvállalást tervező, vagy meglévő gyerek mellett újabb gyerek vállalását tervező családoknak szóló kedvezményes hitel. A hitelösszeg gyerekszámtól függően 15, 30 vagy akár 50 millió forint lehet, a kamat fix 3 százalék. Az első gyerek érkezésekor a szülők egy évig szüneteltethetik a hitel törlesztését, a második és minden további gyerek után pedig 10-10 millió forinttal csökken a hiteltartozás.
Támogatja az építkezések megkezdését, hogy az építőanyag árak mélyponton vannak. A piac meghatározó szereplőjének számító Újház építőanyag kereskedelmi hálózat adatai szerint január óta az építőanyag árak összességében 4,7 százalékkal csökkentek. Ezen belül a szerkezetépítésben használt anyagok árai 8, a szigetelésé 11, a tetőfedésé pedig 6 százalékkal esett vissza novemberre. Ezen belül számos alaptermék ára ennél is nagyobb mértékben csökkent, a tégláé közel 14, az épületfáé 19, a habosított szigetelőanyagoké pedig 21 százalékkal mérséklődött. „Egyértelműen túl vagyunk a válságok miatt elszálló árak korrekcióján. Alapforgatókönyvünk szerint az idei évet már az inflációval arányos drágulás jellemzi majd, de ezt felfelé eltérítheti az energia és az üzemanyagárak emelkedése, amire sajnos van esély” – mondja Juhász Attila.
Az ágazat tavalyi visszaesése miatt elérhetőbbé váltak a kivitelezők is. „Bár a munkadíjak komoly csökkenésére nem lehet számítani, az mindenképpen komoly előny, hogy egyre könnyebb kivitelezőt találni az egyes feladatokra. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb a bosszúság az építkezéseken, hanem számottevő pénzügyi előnnyel is jár. A jó szervezés, az egymásra épülő munkafolyamatok jó „illesztése” pénzügyileg is kifizetődő előnyökkel jár, mert kevesebb az anyagmozgatás, a le- és felvonulás és nincsenek holtidők” – hívja fel a figyelmet a Juhász Attila.
Ugyancsak vonzóvá teszi a lakásépítést, hogy a kormány 2028-ig meghosszabbította a kedvezményes áfát. Ez távoli időpontnak tűnik, de Magyarországon a családi házak átlagos kivitelezési ideje majdnem két év, a nagyobb építkezéseké pedig ennél is több, ha tehát a tervezést és az engedélyezést is beszámítjuk, akkor 2028 máris nincs olyan messze.
Nem elhanyagolható szempont, hogy míg a magas infláció idején lényegében semmilyen befektetési lehetőség nem vehette fel a versenyt a lakossági állampapírokkal, most már ezek hozama is csökken, így a lakásépítés befektetési értelemben is igazi alternatívává válhat. Juhász Attila szerint ez igaz lehet a használt lakások felújítására is, hiszen egy felpörgő piacon a minőségi lakásokat keresik a vásárlók, ezért különösen kedvezők lehetnek az energiahatékonysági beruházások.
„Bár a lakásátadások száma 2024-ben még feltehetően elmarad a tavalyitól, az év második felében, de legkésőbb 2025-ben megindulhat az új építkezések, és a nagyobb átalakítások, felújítások számának növekedése, ami életet lehelhet a szektor kis- és középvállalkozásaiba” – összegzi véleményét az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
